Országos vizsgák
Országos vizsgaszabályzat
Kérjük az alábbi tájékoztató mellett olvassa el az új tájékoztatót is.
1. A szakfordító- és tolmácsképesítő vizsgák célja
2. Vizsgatípusok
- Szakfordító (Jelentkezési lap)
- Szakfordító-lektor (Jelentkezési lap)
- Általános (összekötő) tolmács (Jelentkezési lap)
- Szaktolmács (Jelentkezési lap)
- Konferenciatolmács (Jelentkezési lap)
A szakfordító- és szaktolmácsvizsgák a következő szakirányokban tehetők le:
- társadalomtudományi,
- természettudományi,
- gazdasági,
- műszaki.
3. A vizsgázók tájékoztatása
- a vizsga várható időpontja,
- a megengedett segédeszközök használata,
- a vizsga várható helyszíne,
- a (szóbeli és írásbeli) vizsgafeladatok típusai,
- a vizsgaeredmény várható időpontja,
- a vizsga halasztása,
- a vizsgadíj visszatérítése,
- a vizsgadolgozatok megtekintése,
- második lektorálás lehetősége és feltételei,
- fellebbezés.
4. Vizsgaidőpontok száma
Felkészítő: 2024. szeptember 20. (péntek)
Tolmácsok vizsgája: 2024 október 30. (szerda)
Szakfordító vizsga első napja: 2024. október 28. (hétfő)
Szakfordító vizsga második napja és lektori vizsga: 2024. október 29. (kedd)
5. A vizsgák helye
II. Jelentkezés a szakfordító- és tolmácsvizsgákra
1. A vizsgákra való jelentkezés előfeltétele
2. A vizsgákra jelentkezés módja
- kitöltött és aláírt jelentkezési lap (jelentkezéskor csak egy szakterületet jelölhet meg);
- szakmai önéletrajz magyar nyelven;
- felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata.
Szakfordító-lektori vizsga :
- kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
- szakmai önéletrajz magyar nyelven;
- szakfordítói képesítés másolata.
Általános (összekötő) tolmácsvizsga:
- kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
- szakmai önéletrajz magyar nyelven.
Szaktolmács-vizsga :
- kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
- szakmai önéletrajz magyar nyelven;
- felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata.
Konferenciatolmács-vizsga:
- kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
- szakmai önéletrajz magyar nyelven;
- felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata;
- szaktolmács-képesítés másolata.
III. Behívás a vizsgára
IV. Rendkívüli eljárás
1. Vizsgahalasztás
2. Vizsgák ismétlése
3. Az írásbeli vizsgák újbóli lektorálása
V. Jogorvoslat
VI. A vizsgák szervezésének szabályai
1. Írásbeli vizsgák:
- A teremfelügyelő a vizsga kezdése előtt 45 perccel köteles megjelenni a vizsga helyszínén, és a kijelölt helyről vizsgadolgozatokat a vizsgaterembe vinni.
- A vizsgák zavartalanságáért a teremfelügyelő a felelős. A teremben köteles ellenőrizni, hogy a vizsga zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megvannak-e (fűtés, világítás, szellőzés stb.). Amennyiben valamilyen probléma merülne fel a terem állapotával kapcsolatban, szükség esetén az épület gondnokához kell fordulni segítségért.
- A teremfelügyelő ellenőrzi a vizsgázók behívólevelét és érvényes arcképes személyi igazolványát, és meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jó helyen és időben jelent meg.
- A teremfelügyelő feladata annak ellenőrzése, hogy az írásbeli vizsgadolgozatot mindegyik vizsgázó a meg nem engedett segédeszközök és másik vizsgázó segítsége nélkül készíti el. A teremfelügyelő joga és kötelessége, hogy felfüggessze azokat a vizsgázókat, akiket meg nem engedett segédeszköz használatán, vagy társsal való együttműködésen ér tetten. Ilyenkor a vizsgafelfüggesztés körülményeit a vizsgalapon rögzíteni kell. A vizsgalapot továbbá a teremfelügyelőnek alá kell írnia. Az ily módon felfüggesztett vizsgázóknak a termet el kell hagyniuk, mert számukra a vizsga ezáltal befejezettnek minősül. Dolgozataikat pedig nem kell a javítást végző lektoroknak eljuttatni.
- A teremfelügyelők számát lehetőleg úgy kell megállapítani, egy főre ne jusson 40 fő vizsgázónál több. Amennyiben több teremfelügyelőre van szükség, a vizsga megkezdése előtt közülük egyet ki kell jelölni vizsgafelelősnek.
- Az a vizsgázó, aki a vizsga kezdéséről elkésik, megkezdheti ugyan a vizsgát, de több időt nem kaphat a befejezésre, tehát a többi vizsgázóval egy időben kell befejeznie a vizsgát. A késést a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékon, a vizsgázó neve alatt fel kell tüntetni.
- Az írásbeli vizsgákon a teremben a vizsgázókon, a teremfelügyelőkön és az FTT által erre felhatalmazott személyeken kívül más nem tartózkodhat.
- Az írásbeli vizsga lebonyolításakor figyelni kell arra, hogy a vizsgát korábban befejező vizsgázók a többiek munkáját ne zavarják, csendben hagyják el a termet, vagy ha ez nem megoldható, akkor a helyükön maradva csendben várják meg a vizsga végét.
- Az írásbeli vizsgák a vizsgadolgozatok kézbevételével tekinthetők megkezdettnek, ezután a vizsgázó teljesítményét értékelni kell. Az írásbeli vizsgákon a teremfelügyelő jogosult a vizsgát megszakítani és érvényteleníteni, ha nem megengedett eszköz(ök) használatát vagy más személy együttműködését észleli.
- Az írásbeli vizsgán csak papíralapú, nyomtatásban megjelent szótár használata megengedett. Mobiltelefon, laptop, elektronikus szótárak használata nem megengedett.
- A vizsgahelyiséget az írásbeli vizsga közben el lehet hagyni maximum egy alkalommal, de a vizsgadolgozatot és a jegyzeteket le kell adni a teremfelügyelőnél. Egyszerre csak egy vizsgázó hagyhatja el a termet.
- A vizsgázók ültetésénél törekedni kell arra, hogy a vizsgázóknak elegendő helyük legyen a vizsgadolgozatok és szótárak kezeléséhez.
- A teremfelügyelő számára a vizsga egész időtartama alatt biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy segítséget hívjon.
- A vizsga befejeztével a vizsgázóknak az elkészült fordításokat a teremfelügyelőnél kell leadni. A vizsgadolgozat megírása után a vizsgázóknak mindent be kell adniuk (eredeti vizsgaszöveg, piszkozat). A dolgozatot kizárólag golyóstollal lehet írni. A piszkozatok megírásához lehet használni ceruzát.
2. Szóbeli tolmácsvizsgák:
- A vizsgák zavartalanságáért a vizsgabizottság elnöke a felelős.
- A vizsgabizottság elnöke ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát és kitölti a vizsgajegyzőkönyvnek a személyi adatokra, a vizsga típusára vonatkozó részét. Ezt követően ismerteti a vizsgával kapcsolatos általános tudnivalókat (feladatok sorrendje, értékelés, eredményhirdetés módja stb.)
- A szóbeli tolmácsvizsgák az első vizsgafeladat megkezdésével tekinthetők megkezdettnek, ezután a vizsgázó teljesítményét értékelni kell.
- A szóbeli vizsga során semmilyen segédeszköz használata nem megengedett.
- A szóbeli tolmácsvizsga közben a vizsgatermet senki nem hagyhatja el.
- A vizsganapot úgy kell beosztani és megszervezni, hogy a vizsgázók ne kényszerüljenek túl hosszú várakozásra.
VII. A szóbeli tolmácsvizsgák szabályai
- A vizsgabizottság tagjainak a vizsga megkezdése előtt 30 perccel jelentkezni kell a tolmácsvizsga szervezőjénél a kijavított írásbeli dolgozatok eredményéről való tájékozódás és a szóbeli vizsga előkészítése érdekében.
- A szóbeli tolmácsvizsga legalább háromfős bizottság előtt történik.
- A teremben csak a bizottság, egy vizsgázó, illetve az FTT által erre felhatalmazott személy(ek) tartózkodhat(nak).
- A vizsgabizottság elnökének kell kitöltenie a szóbeli vizsgajegyzőkönyvet.
- A vizsgázó személyazonossági igazolványát a vizsga érdemi része előtt kell ellenőrizni.
- A vizsgabizottság tagjai sem a vizsga végeztével, sem a szünetekben nem adhatnak külön szóbeli értékelést a jelölt számára.
- A vizsgabizottság elnökének minden rendkívüli esetet rá kell vezetnie a vizsgajegyzőkönyvre, és arról értesítenie kell szóban vagy írásban az FTT vezetőjét számára.
- A vizsga időtartama:
I. szint (általános összekötő tolmács): kb. 20 perc;II. szint (szaktolmács): kb. 30 perc;III. szint (konferenciatolmács): kb. 50 perc.
- A vizsgázót az egyes feladatok végzése alatt ne szakítsák meg, ne javítsák ki. A vizsgázót a feladatvégzés közben közbeszólásaikkal ne zavarják. Két feladat között a vizsgázó teljesítményét se direkt, se indirekt módon ne értékeljék. Minden vizsgázónak meg kell adni a lehetőséget, hogy minden vizsgafeladatot végigcsináljon.
- A szóbeli vizsgáról a bizottság hangfelvételt készít.
VIII. Az írásbeli dolgozatok javítása
- Az írásbeli dolgozatokat javító lektorok kijelölése
Az írásbeli dolgozatot olyan lektorok javítják, akik maguk is rendelkeznek a javítandó vizsgával és egyben a szakfordítást és/vagy tolmácsolást hivatásszerűen gyakorló szakemberek is. Az FTT vezetője kivételes esetben engedélyt adhat más személynek is a vizsgáztatásra. - Az írásbeli dolgozatok javítási szempontjai
A dolgozatok javítása minden nyelven egységes szempontok szerint történik. A lektorok számára anonimitást kell biztosítani.
IX. A szóbeli vizsgabizottság (tolmácsvizsgák)
- A vizsgabizottság összeállítása
A vizsgabizottság legalább három tagból áll. A vizsgabizottság elnöke az FTT képviselője. Ezenkívül a dolgozatokat javító lektor és egy harmadik személy is jelen van a vizsgán. Amennyiben a dolgozatokat két lektor javította, ők vannak jelen a vizsgán. A vizsgabizottság összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a tagok között mindkét vizsganyelvnek legyen anyanyelvi beszélője. Az FTT vezetője kivételes esetben engedélyt adhat más személynek is a vizsgáztatásra. - A szóbeli tolmácsvizsgák adminisztrációja
A szóbeli vizsgáról hangfelvétel és összesítő jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság tagjai aláírásukkal látnak el. A bizottságban a döntés szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
X. A vizsgaeredmények kihirdetése
XI. A vizsgadolgozatok megtekintése
- A kiértékelt vizsgadolgozatok megtekintését kizárólag írásban, az FTT vezetőjéhez címzett levélben lehet kérni. A vizsgázók az általuk megírt írásbeli dolgozatokat egy alkalommal, a vizsga eredményhirdetését követő egy hónapon belül tekinthetik meg. Csak a sikertelen (elégtelen minősítésű) dolgozatot tekintheti meg a vizsgázó.
- A vizsgadolgozatokat az erre kijelölt teremben, felügyelet mellett lehet megtekinteni. A vizsgadolgozatok megtekintésére összesen 20 perc áll rendelkezésre. A vizsgadolgozatokat sem egészében, sem részben nem lehet lemásolni, fénymásolni.
- A lektorokkal személyes találkozó nem lehetséges.
- Jegyzetek készítése megengedett, de csak az FTT által biztosított papíron és tollal.
XII. A vizsgadolgozatok megőrzése
XIII. A vizsgaeredmények nyilvántartása
- mikor, milyen nyelvből, szakirányból, szintből tett vizsgát;
- sikertelen vizsga esetén hányszor, mikor, milyen szakirányból, szintből próbálkozott.