Országos vizsgák

Országos vizsgák

Országos vizsgaszabályzat

Országos vizsgaszabályzat

Kérjük az alábbi tájékoztató mellett olvassa el az új tájékoztatót is. 

1. A szakfordító- és tolmácsképesítő vizsgák célja

A vizsgák célja, hogy tanfolyam elvégzése nélkül tolmács- és szakfordító-képesítéshez juthassanak azok, akik a fordítás és tolmácsolás terén megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, és vállalkozói tevékenységükhöz képesítésre van szükségük.

 

2. Vizsgatípusok

  1.  Szakfordító (Jelentkezési lap)
  2.  Szakfordító-lektor (Jelentkezési lap)
  3.  Általános (összekötő) tolmács (Jelentkezési lap)
  4.  Szaktolmács (Jelentkezési lap)
  5.  Konferenciatolmács (Jelentkezési lap)

A szakfordító- és szaktolmácsvizsgák a következő szakirányokban tehetők le:

  1. társadalomtudományi,
  2. természettudományi,
  3. gazdasági,
  4. műszaki.
A szakfordító- és tolmácsvizsgák részeit és tartalmát, valamint a vizsgák értékelésének pontos kritériumait lásd a vizsgatájékoztatókban.        

 

3. A vizsgázók tájékoztatása

A vizsgázóknak joguk van még a vizsgára való jelentkezés előtt pontos felvilágosítást kapniuk a vizsga lebonyolításával kapcsolatban. A vizsgázók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében minden vizsgázni kívánó személynek külön kérés nélkül ki kell adni írásban vagy szóban a vizsgaszervezéssel kapcsolatos alapvető információkat, amelyek magukba foglalják, de nem korlátozódnak az alábbi elemekre:
  • a vizsga várható időpontja,
  • a megengedett segédeszközök használata,
  • a vizsga várható helyszíne,
  • a (szóbeli és írásbeli) vizsgafeladatok típusai,
  • a vizsgaeredmény várható időpontja,
  • a vizsga halasztása,
  • a vizsgadíj visszatérítése,
  • a vizsgadolgozatok megtekintése,
  • második lektorálás lehetősége és feltételei,
  • fellebbezés.

 

4. Vizsgaidőpontok száma

Felkészítő: 2024. szeptember 20. (péntek)

Tolmácsok vizsgája: 2024 október 30. (szerda)
Szakfordító vizsga első napja: 2024. október 28. (hétfő)
Szakfordító vizsga második napja és lektori vizsga: 2024. október 29. (kedd)

 

5. A vizsgák helye

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar (1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár, Mária Terézia terem

II. Jelentkezés a szakfordító- és tolmácsvizsgákra

1. A vizsgákra való jelentkezés előfeltétele

Szakfordítói vizsgára az jelentkezhet, aki felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik.
Szakfordító-lektori vizsgára az jelentkezhet, aki rendelkezik szakfordítói képesítéssel.
Általános (összekötő) tolmácsvizsgára (I. szint) - iskolai végzettségtől függetlenül - bárki jelentkezhet, akinek felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudása van.
Szaktolmács-vizsgára (II. szint) az jelentkezhet, aki felsőfokú végzettséggel, felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudással és megfelelő tolmácsolási gyakorlattal rendelkezik.
Konferenciatolmács-vizsgára (III. szint) az jelentkezhet, aki szaktolmács képesítéssel és megfelelő (többéves) konferenciatolmácsolási gyakorlattal rendelkezik.

 

2. A vizsgákra jelentkezés módja

Szakfordító-vizsga:
  1.  kitöltött és aláírt jelentkezési lap (jelentkezéskor csak egy szakterületet jelölhet meg);
  2.  szakmai önéletrajz magyar nyelven;
  3.  felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata.

Szakfordító-lektori vizsga :

  1.  kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
  2.  szakmai önéletrajz magyar nyelven;
  3.  szakfordítói képesítés másolata.

Általános (összekötő) tolmácsvizsga:

  1.  kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
  2.  szakmai önéletrajz magyar nyelven.       

Szaktolmács-vizsga :

  1. kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
  2. szakmai önéletrajz magyar nyelven;
  3. felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata.            

Konferenciatolmács-vizsga:

  1. kitöltött és aláírt jelentkezési lap;
  2. szakmai önéletrajz magyar nyelven;
  3. felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata;
  4. szaktolmács-képesítés másolata.

 

3. Vizsgadíj
A befizetett vizsgadíj a vizsgáról való távolmaradás esetén nem követelhető vissza. A vizsgadíj befizetését a 10032000-01426201-00000000 számlaszámra kérjük, a közlemény rovatban AC1201/15 jelzéssel. Az utalást igazoló bizonylatot kérjük, küldje el emailben az ftt@btk.elte.hu címre!

III. Behívás a vizsgára

A vizsga pontos helyéről és idejéről az ELTE BTK FTT e-mailen keresztül küld értesítést a vizsga előtt 8 nappal.

IV. Rendkívüli eljárás

1. Vizsgahalasztás

Ha a jelentkező a vizsgán önhibáján kívül és igazolható külső körülmények miatt nem jelent meg, és távolmaradását hivatalosan igazolta, legkésőbb az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül írásban kérheti a vizsga elhalasztását.
Vizsgahalasztás csak egy alkalommal engedélyezhető.
Ekkor vizsga a következő vizsgaidőszakban ismételhető meg.
A következő vizsgaidőszakban a vizsgára újra kell jelentkezni.
Ha a vizsgázó a vizsganapon igazolatlanul nem jelenik meg és nem élt a vizsgahalasztás lehetőségével, akkor vizsgája eredménytelennek számít.

 

2. Vizsgák ismétlése

A sikertelen szakfordítói- és tolmácsvizsga ismételhető. 
Az ismételt vizsgákra külön vizsgadíjat kell fizetni.
Vis maior esetén a vizsga újra megismételhető.

 

3. Az írásbeli vizsgák újbóli lektorálása

Újbóli lektorálást csak írásban lehet kérelmezni az FTT vezetőjének címzett levélben. Újbóli lektorálást a vizsga eredményéről szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül lehet kérelmezni. Csak sikertelen (elégtelen minősítésű) dolgozatok újbóli lektorálását lehet kérvényezni.

V. Jogorvoslat

Fellebbezni csak írásban lehet. A fellebbezéseket az FTT vezetőjének kell címezni, aki gondoskodik a felülvizsgálatról. A felülvizsgálat alapjául a fellebbezési kérelmek szolgálnak. Ezeknek megfelelően az FTT vezetője által erre kijelölt személy összegyűjti a dolgozatokat és a tolmácsvizsgák esetében a szóbeli vizsgáról készült hangfelvételt, valamint a jegyzőkönyvet. Fellebbezési kérelmet a vizsga eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül lehet benyújtani. A felülvizsgálatot a fellebbezési kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell elkészíteni. A végső döntést az FTT vezetője hozza meg. Ehhez szükség esetén bizottságot is létrehozhat. A döntésről a vizsgázót legkésőbb 8 napon belül értesíteni kell. Ha a felülvizsgálat alapján a jelölt megfelelt a vizsgán, számára késedelem nélkül ki kell állítani a képesítő bizonyítványt. Csak sikertelen (elégtelen minősítésű) vizsgák esetén lehet fellebbezni.

VI. A vizsgák szervezésének szabályai

1. Írásbeli vizsgák:

  1. A teremfelügyelő a vizsga kezdése előtt 45 perccel köteles megjelenni a vizsga helyszínén, és a kijelölt helyről vizsgadolgozatokat a vizsgaterembe vinni.
  2. A vizsgák zavartalanságáért a teremfelügyelő a felelős. A teremben köteles ellenőrizni, hogy a vizsga zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megvannak-e (fűtés, világítás, szellőzés stb.). Amennyiben valamilyen probléma merülne fel a terem állapotával kapcsolatban, szükség esetén az épület gondnokához kell fordulni segítségért.
  3. A teremfelügyelő ellenőrzi a vizsgázók behívólevelét és érvényes arcképes személyi igazolványát, és meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jó helyen és időben jelent meg.
  4. A teremfelügyelő feladata annak ellenőrzése, hogy az írásbeli vizsgadolgozatot mindegyik vizsgázó a meg nem engedett segédeszközök és másik vizsgázó segítsége nélkül készíti el. A teremfelügyelő joga és kötelessége, hogy felfüggessze azokat a vizsgázókat, akiket meg nem engedett segédeszköz használatán, vagy társsal való együttműködésen ér tetten. Ilyenkor a vizsgafelfüggesztés körülményeit a vizsgalapon rögzíteni kell. A vizsgalapot továbbá a teremfelügyelőnek alá kell írnia. Az ily módon felfüggesztett vizsgázóknak a termet el kell hagyniuk, mert számukra a vizsga ezáltal befejezettnek minősül. Dolgozataikat pedig nem kell a javítást végző lektoroknak eljuttatni.
  5. A teremfelügyelők számát lehetőleg úgy kell megállapítani, egy főre ne jusson 40 fő vizsgázónál több. Amennyiben több teremfelügyelőre van szükség, a vizsga megkezdése előtt közülük egyet ki kell jelölni vizsgafelelősnek.
  6. Az a vizsgázó, aki a vizsga kezdéséről elkésik, megkezdheti ugyan a vizsgát, de több időt nem kaphat a befejezésre, tehát a többi vizsgázóval egy időben kell befejeznie a vizsgát. A késést a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékon, a vizsgázó neve alatt fel kell tüntetni.
  7. Az írásbeli vizsgákon a teremben a vizsgázókon, a teremfelügyelőkön és az FTT által erre felhatalmazott személyeken kívül más nem tartózkodhat.
  8. Az írásbeli vizsga lebonyolításakor figyelni kell arra, hogy a vizsgát korábban befejező vizsgázók a többiek munkáját ne zavarják, csendben hagyják el a termet, vagy ha ez nem megoldható, akkor a helyükön maradva csendben várják meg a vizsga végét.
  9. Az írásbeli vizsgák a vizsgadolgozatok kézbevételével tekinthetők megkezdettnek, ezután a vizsgázó teljesítményét értékelni kell. Az írásbeli vizsgákon a teremfelügyelő jogosult a vizsgát megszakítani és érvényteleníteni, ha nem megengedett eszköz(ök) használatát vagy más személy együttműködését észleli.
  10. Az írásbeli vizsgán csak papíralapú, nyomtatásban megjelent szótár használata megengedett. Mobiltelefon, laptop, elektronikus szótárak használata nem megengedett.
  11. A vizsgahelyiséget az írásbeli vizsga közben el lehet hagyni maximum egy alkalommal, de a vizsgadolgozatot és a jegyzeteket le kell adni a teremfelügyelőnél. Egyszerre csak egy vizsgázó hagyhatja el a termet.
  12. A vizsgázók ültetésénél törekedni kell arra, hogy a vizsgázóknak elegendő helyük legyen a vizsgadolgozatok és szótárak kezeléséhez.
  13. A teremfelügyelő számára a vizsga egész időtartama alatt biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy segítséget hívjon.
  14. A vizsga befejeztével a vizsgázóknak az elkészült fordításokat a teremfelügyelőnél kell leadni. A vizsgadolgozat megírása után a vizsgázóknak mindent be kell adniuk (eredeti vizsgaszöveg, piszkozat). A dolgozatot kizárólag golyóstollal lehet írni. A piszkozatok megírásához lehet használni ceruzát.

2. Szóbeli tolmácsvizsgák:

  1. A vizsgák zavartalanságáért a vizsgabizottság elnöke a felelős.
  2. A vizsgabizottság elnöke ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát és kitölti a vizsgajegyzőkönyvnek a személyi adatokra, a vizsga típusára vonatkozó részét. Ezt követően ismerteti a vizsgával kapcsolatos általános tudnivalókat (feladatok sorrendje, értékelés, eredményhirdetés módja stb.)
  3. A szóbeli tolmácsvizsgák az első vizsgafeladat megkezdésével tekinthetők megkezdettnek, ezután a vizsgázó teljesítményét értékelni kell.
  4. A szóbeli vizsga során semmilyen segédeszköz használata nem megengedett.
  5. A szóbeli tolmácsvizsga közben a vizsgatermet senki nem hagyhatja el.
  6. A vizsganapot úgy kell beosztani és megszervezni, hogy a vizsgázók ne kényszerüljenek túl hosszú várakozásra.

VII. A szóbeli tolmácsvizsgák szabályai

  1. A vizsgabizottság tagjainak a vizsga megkezdése előtt 30 perccel jelentkezni kell a tolmácsvizsga szervezőjénél a kijavított írásbeli dolgozatok eredményéről való tájékozódás és a szóbeli vizsga előkészítése érdekében.
  2. A szóbeli tolmácsvizsga legalább háromfős bizottság előtt történik.
  3. A teremben csak a bizottság, egy vizsgázó, illetve az FTT által erre felhatalmazott személy(ek) tartózkodhat(nak).
  4. A vizsgabizottság elnökének kell kitöltenie a szóbeli vizsgajegyzőkönyvet.
  5. A vizsgázó személyazonossági igazolványát a vizsga érdemi része előtt kell ellenőrizni.
  6. A vizsgabizottság tagjai sem a vizsga végeztével, sem a szünetekben nem adhatnak külön szóbeli értékelést a jelölt számára.
  7. A vizsgabizottság elnökének minden rendkívüli esetet rá kell vezetnie a vizsgajegyzőkönyvre, és arról értesítenie kell szóban vagy írásban az FTT vezetőjét számára.
  8. A vizsga időtartama:
    I. szint (általános összekötő tolmács): kb. 20 perc;
    II. szint (szaktolmács): kb. 30 perc;
    III. szint (konferenciatolmács): kb. 50 perc.
  9. A vizsgázót az egyes feladatok végzése alatt ne szakítsák meg, ne javítsák ki. A vizsgázót a feladatvégzés közben közbeszólásaikkal ne zavarják. Két feladat között a vizsgázó teljesítményét se direkt, se indirekt módon ne értékeljék. Minden vizsgázónak meg kell adni a lehetőséget, hogy minden vizsgafeladatot végigcsináljon.
  10. A szóbeli vizsgáról a bizottság hangfelvételt készít.

VIII. Az írásbeli dolgozatok javítása

  1. Az írásbeli dolgozatokat javító lektorok kijelölése
    Az írásbeli dolgozatot olyan lektorok javítják, akik maguk is rendelkeznek a javítandó vizsgával és egyben a szakfordítást és/vagy tolmácsolást hivatásszerűen gyakorló szakemberek is. Az FTT vezetője kivételes esetben engedélyt adhat más személynek is a vizsgáztatásra.
  2. Az írásbeli dolgozatok javítási szempontjai
    A dolgozatok javítása minden nyelven egységes szempontok szerint történik. A lektorok számára anonimitást kell biztosítani.

IX. A szóbeli vizsgabizottság (tolmácsvizsgák)

  1. A vizsgabizottság összeállítása
    A vizsgabizottság legalább három tagból áll. A vizsgabizottság elnöke az FTT képviselője. Ezenkívül a dolgozatokat javító lektor és egy harmadik személy is jelen van a vizsgán. Amennyiben a dolgozatokat két lektor javította, ők vannak jelen a vizsgán. A vizsgabizottság összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a tagok között mindkét vizsganyelvnek legyen anyanyelvi beszélője. Az FTT vezetője kivételes esetben engedélyt adhat más személynek is a vizsgáztatásra.
  2. A szóbeli tolmácsvizsgák adminisztrációja
    A szóbeli vizsgáról hangfelvétel és összesítő jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság tagjai aláírásukkal látnak el. A bizottságban a döntés szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.

X. A vizsgaeredmények kihirdetése

A szakfordító-vizsgák eredményéről a vizsgázó írásban kap értesítést a vizsga időpontjától számított 2 hónapon belül.
A tolmácsvizsgák eredményéről a jelentkező a szóbeli vizsgát követően azonnal értesül.

XI. A vizsgadolgozatok megtekintése

  1. A kiértékelt vizsgadolgozatok megtekintését kizárólag írásban, az FTT vezetőjéhez címzett levélben lehet kérni. A vizsgázók az általuk megírt írásbeli dolgozatokat egy alkalommal, a vizsga eredményhirdetését követő egy hónapon belül tekinthetik meg. Csak a sikertelen (elégtelen minősítésű) dolgozatot tekintheti meg a vizsgázó.
  2. A vizsgadolgozatokat az erre kijelölt teremben, felügyelet mellett lehet megtekinteni. A vizsgadolgozatok megtekintésére összesen 20 perc áll rendelkezésre. A vizsgadolgozatokat sem egészében, sem részben nem lehet lemásolni, fénymásolni.
  3. A lektorokkal személyes találkozó nem lehetséges.
  4. Jegyzetek készítése megengedett, de csak az FTT által biztosított papíron és tollal.

XII. A vizsgadolgozatok megőrzése

Az írásbeli dolgozatokat öt éven keresztül kell megőrizni. A tolmácsvizsga szóbeli részéről készült hangfelvételt és a vizsgajegyzőkönyvet szintén öt évig kell megőrizni.

XIII. A vizsgaeredmények nyilvántartása

A vizsgaeredmények nyilvántartásakor adminisztrálni kell azt, hogy a vizsgázó
  • mikor, milyen nyelvből, szakirányból, szintből tett vizsgát;
  • sikertelen vizsga esetén hányszor, mikor, milyen szakirányból, szintből próbálkozott.
A személyes adatok kezelésével kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban GDPR) 12. cikk (1) bekezdése értelmében az 7/1986. MM rendelet alapján kell eljárni.